Újabb Csongrád – Csanád megyei játékvezető mutatkozott be az NBIII-ban. Bartucz Tamás 2021.08.22-én a Kozármisleny-Dabas bajnoki mérkőzésen debütált, az alábbi interjú vele készült.

Kezdjük az alapoknál, mikor álltál át a „sötét oldalra”? 

A játékvezető vizsgám előtt korosztályos csapatokban fociztam, de rá kellett jönnöm, hogy a futball karrierembe nincs több, 🙂 ezért édesapám unszolására 2007-ben 16 évesen elvégeztem a játékvezetői tanfolyamot. Futballista családból származok, öcsém a Csongrád-Csanád megyei első osztályban Szentesen focizik, édesapám szintén játékvezető volt.

Térjünk át a debütálásra, milyen érzések voltak benned a mérkőzést megelőzően, mesélj nekünk az élenyeidről!

Amikor megkaptam a küldést a Kozármisleny-Dabas mérkőzésre, nagyon boldog lettem, majd, ahogy teltek a napok és haladtunk a hétvége felé egyre izgatottabb lettem. Minden meccs előtt izgulok, de ez más volt, főleg mert két olyan csapat találkozott – a Kozármisleny és a Dabas – akiket a bajnokságot megelőzően a tabella első felébe vártak, tehát tudtam, hogy egy jó meccsre megyünk. A mérkőzésre Kakuk Szabi és Bereczki Bence kollégákkal mentem, akik már rutinosnak mondhatóak az NB III-ban. Ezúton is szeretném megköszönni nekik, hogy segítették a debütálásomat.

Milyen különbségeket fedeztél fel az NB III-as és a megyei meccsek között?

A megyei meccsekhez képest egyértelműen profibb minden. A színvonal, az iram, a játékosok hozzáállása, 90 perc folyamatos szellemi és fizikai felkészültséget igényel.

Milyen visszajelzést kaptál a működésedről?

A mérkőzésen volt ellenőr, és amikor láttam, hogy a kezdősípszó előtt leült velem szembe, még jobban izgultam, de szerencsére jól sikerült a mérkőzés és ezt egy jó osztályzattal honorálta is.

Kik azok a személyek, akik segítettek neked az évek során?

Akit elsősorban ki szeretnék emelni az édesapám, akivel a mai napig minden mérkőzésem után beszélünk, beszámolok neki és jó tanáccsal lát el, ha szükséges. Tőle tanultam, lestem el a legtöbbet.

Másodsorban a „régi szentesi öregeket” szeretném kiemelni, akik már sajnos nem működnek.

Az elmúlt évben, akik a legtöbbet segítettek, két kollégát említenék meg: Kócsó Tibit és Tihanyi Gabit, akikkel hétről-hétre együtt járunk meccsre.

Egy-két emlékezetes momentumot ki tudsz emelni az eddigi pályafutásodból?

Nagyon sok emlékezetes mérkőzésem volt. A legelső megye III-as mérkőzésemet például, (Derekegyház-Főnix Makó), ahol aztán volt minden… 😊

A legelső megye II., Hódmezővásárhely II-Szegvár.

A legelső megye I., Kiszombor-SZVSE, illetve több megyei rangadó…De természetesen a legnagyobb élmény az NB III volt.

Mit értesz a „volt minden” kifejezésen? 😊

Ahogy szoktuk mondani, eluralkodott a káosz… 😊 sárgák tömkelege, le nem fújt szabálytalanságok, kezezésért közvetett szabadrúgás, csak hogy pár példát említsek, de szerencsére eljöttünk épségben 😊. Erre szokta mondani egy neve elhallgatást kérő játékvezető kolléga, hogy nem baj a káosz, vonzza a közönséget. 😊

Mit üzennél a feltörekvő megyei játékvezetőknek?

Azt üzenném a feltörekvő fiataloknak, hogy ne szegje kedvüket egy-egy rosszabbul sikerült meccs. Idővel egyre rutinosabbak lesznek, és elérhetik azt a célkitűzést, amit felállítottak maguk előtt.

Természetesen nekem is volt olyan meccsem, ami nem úgy jött le, ahogy szerettem volna, vagy utólag máshogy döntenék, de ezekből a meccsekből kell tanulni és törekedni arra, hogy a jövőben ezek ne fordulhassanak elő.

Köszönöm, Tomi az interjút, további sikerekben és jó döntésekben gazdag működést kívánunk!