Minden évben izgatottan várjuk a Sípmester Fesztivált, hiszen ez számunkra régi és új ismerősökkel/kollégákkal való találkozást, és ami mindannyiunk közös szenvedélye: a labdarúgást jelenti. Idén is lelkesedéssel vártuk január első hétvégéjét. 

A Csongrád-Csanád vármegyei válogatott kerete: Barta Norbert, Boda Virág, Dobai János, Kis Máté, Gargya Balázs, Halász József, Kiss Dávid, Kiss Márkó, Lénárd Máté, Ördög Márton, Tihanyi Gábor, Vereska Hunor.

Edzők: Bálint Zsolt és Szalai Szabolcs István.

A csapat január 2.-án indult Szegedről Nagykanizsára. A jó hangulatú, mintegy 5 órás utazást követően tudtuk elfoglani. Megérkezés elfoglaltuk a szállásunkat, aminek a Nagykanizsai SZC Cserháti Sándor Technikum és Kollégium adott otthont. A napot a csapattal közös vacsorával zártuk.

Szombati napon a kollégiumban közösen elfogyasztott reggelit követően kis csapatunk elindult a Kanizsai Arénába, ahol taktikai eligazítást és bemelegítés követően megkezdtük szereplésünket a Fesztiválon. Az első mérkőzést Borsod ellen játszottuk, a végeredmény pedig: a 14.percben Ördögh Marci góljával 1-0, a 17. percben Tihanyi Gabi góljával 2-0, a 19. percben az ellenfél szögletéből szerzett találattal 2-1 lett a végeredmény. A második mérkőzésünket 

Győr-Moson-Sopron vármegyével játszottuk, az eredmény: 2-0, az ellenfél csapat javára. Harmadik mérkőzésünk Baranya csapatával zajlott, ami egy 3-0 győzelemmel zárult, de sajnos ez sem a mi javunkra. A nap utolsó mérkőzését Somogy vármegye csapatával zártuk, akik

ellen 1-1 döntetlen eredményt sikerült elérnünk, Dobai Jani büntetőrúgásával. A napot végiggondolva mentünk vissza a szállásra, majd készültünk vissza az Arénába, ahol egy Gálavacsorával vendégelték meg a résztvevő csapatokat. Az eseményen jól éreztük magunkat, remek lehetőség volt a kapcsolatépítésre és a csapatösszetartásra.

A vasárnapi, egyben az utolsó napon a már megszokott közös reggelit követően ismét az Arénába vezetett az utunk. Első mérkőzésünk Heves ellen volt, akiktől egy 3-0 vereséggel távoztunk. A Fesztivál utolsó mérkőzését Békés ellen játszottuk, a végeredmény Ördögh Marci góljával 1-2 lett, az ellenfél javára. A Fesztivált a 16. helyen zártuk.

A rendezvény végén megtekinthettünk egy táncos előadást. A döntő ez után következett, melyet Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye játszott, 1-2 eredménnyel, szabolcsi győzelemmel. Innen is gratulálunk a győztes csapatnak!

A csapat teljesítményéről és a véleményekről megkérdeztünk néhány résztvevő személyt:

•Maurer János – Jana : „Egy nagyon szép arénában, jó hangulatban telt a két nap. Alapvetően sportszerű keretek között zajlottak a merkőzések, azonban akadtak olyan szabálytalan megmozdulások is, amiknek egy ilyen tornán nincs helye. Én furcsállom, hogy az ilyen cselekedetek megtorlatlanul maradtak a játékvezetők részéről. Jó volt találkozni, beszélgetni rég látott ismerősőkkel, személy szerint jól éreztem magam. Ami a csapatunkat illeti: az első – győztes – mérkőzés után érthetetlen volt a csapat szereplése, és nem feltétlenül az eredményre gondolok, hiszen Győr és Baranya megyétől ki lehet kapni, de nem úgy, nem olyan játékkal, ahogy mi tettük. Nem volt meg a kellő összhang és kohézió a játékosok között, ez az eredményeken is megmutatkozott. A mi megyénk elsődleges célja nem a torna megnyerése (ez nem realitás), hanem a csapatépítés, de ennél azért jobb játékot vártam a fiúktól. Gratulálok az újoncoknak! További sok sikert a csapatnak. Hajrá, Csongrád!”

•Bálint Zsoltot, az edzőt: „Csalódott vagyok, mert sokkal több lehetett volna ebben a csapatban, azonban mentálisan nem tudtuk megfelelően feldolgozni a lehetőségeket. Az első győztes mérkőzés után úgy gondoltam, felszabadult játékot tudunk majd mutatni, ez azonban inkább görcsös teljesítési vággyá vált. A második napra a sérülések miatt jelentősen megfogyatkoztunk, így végül csak a 16. helyet sikerült megszereznünk. Edzés szempontjából egyértelmű tanulság, hogy sokkal többet kell együtt lennünk és hamarabb kell elkezdenünk a közös munkát, a gyakorlást, ha valóban eredményt szeretnénk elérni. Jövőre – ahogyan mindig – a felsőházba jutás a célunk. Köszönettel tartozunk az igazgató úrnak és a püspök úrnak, hogy biztosították a felkészüléshez a termet, valamint az elnökségnek a lehetőségért. Külön köszönet a szurkolóknak, akik ilyen messzire is elkísértek bennünket. Reméljük, jövőre sokkal jobb eredményt sikerül elérnünk.”

•Csapatkapitányunkat, Dobai Jánost: „Véleményem szerint a csapatkohézióra az első mérkőzés sikere inkább káros hatással volt, nemcsak a kohézióra, hanem az egész csapatra. Ennek lendületet kellett volna adnia a további mérkőzésekhez, ehelyett azonban nyomást helyezett a játékosokra. A sok új, fiatal játékossal bővülő csapat egyre nagyobb egységet mutatott, ami a pályán is megjelent. Úgy gondolom, hogy egy út elején járunk, elsősorban a fiatal játékosaink miatt, hiszen a játék helyenként már most is ígéretes helyzeteket mutatott. Ők jelentik a jövő csapatát, azonban ehhez még sok mérkőzésre és tapasztalatszerzésre van szükség. A rutinosabb játékosok jól kiegészítették a fiatalokra épülő csapatot, ez azonban sajnos az eredményben nem mutatkozott meg.”

•És Bereczki Bencét, a megyénk Fesztiválra delegált játékvezetőjét: „Olyan érzés volt, mintha matematikaórát tartanék matematikatanárként a többi matematikatanárnak. Ha az ember valami butaságot mond, azt mindenki azonnal észreveszi, ami kifejezetten kellemetlen érzés. Ugyanakkor nagy megtiszteltetés volt képviselni a megyét, és köszönöm, hogy megkaptam a bizalmat az elnökségtől.”

A XIX. Sípmester Fesztivált megrendező Zala vármegye játékvezetőinek köszönjük a szervezést és lebonyolítást! Jövőre találkozunk!