2022. szeptember 21-én Bács-Kiskun megye játékvezetői válogatottja a – szokásoknak megfelelően –
vendégül látta Csongrád-Csanád válogatottját. A tavaszi – mórahalmi – 3-3 után nehezen lehetett
megtippelni a végeredményt.
Megfiatalított csapatunk bizakodva várta a mérkőzést. Volt, aki egyértelműen csak a győzelemmel
lett volna elégedett, a rutinosabbak egy döntetlennel is beérték volna, hiszen az elmúlt 7-8 évben
nem sikerült Bács-Kiskun megye fölé kerekedni.
A fiatalok – fittyet hányva a tényekre – nagy lendülettel vetették bele magukat az összecsapásba.
Válogatottunk az alábbi kerettel, illetve összeállítással kezdte a mérkőzést:
(Csapatunk vezetője, Fülöp Zoltán munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az
eseményen, távollétében Fodor Lajos, a válogatott másik oszlopos tagja dirigálta a kék-feketéket.)
Szabó Richárd – Vereska Hunor, Dobó Attila, Laukó Tamás – Barta Norbert, Gargya Balázs, Trója
Gábor, Migh Tamás, Maurer János – Aiftincai Vladimir Andrei, Kis Máté
Cserék: Kasnyik Dávid, Szatmári Tamás, Ördögh Márton, Bernát András, Kiss Dávid
A 2×35 perces meccsnek Soltvadkert adott otthont. Műfű, villanyfény, minden adott volt egy jó
hangulatú, barátságos mérkőzéshez.
Fehérvári Patrik sípszavára 19 órakor indult útjára a labda.
Az első 20 percben a mieink birtokolták többet a labdát, több veszélyes támadást is vezettek. Ennek
eredményeképp a 17. percben Kis Máté megszerezte csapatunknak a vezetést; a büntetőterület előtt
bemutatott egy látványos cselt, majd 12 méterről ballal a jobb alsó tekerte a labdát. (0-1)
Nem sokkal később megduplázta saját, illetve csapata góljainak számát; Trója Gábor remek szólóját
követően a középen érkező Kisnek tálalt, aki higgadtan elgurította a játékszert a kifutó kapus lábai
között. (0-2)
Ekkor magasabb sebességi fokozatba kapcsoltak a hazaiak, aminek meg is lett a gyümölcse;
Döbrentey Gábor kapott egy felpasszt, és a védőket faképnél hagyva gurított a hálóba. (1-2)
A szünetben mindkét szakvezető lehetőséget adott a kispadon ülőknek. A mérkőzés képe nagyot
változott, Bács-Kiskun gyakorlatilag a kapujához szögezte csapatunkat, csupán 1-1 veszélyes
ellentámadásra futotta erőnkből.
Az egyik ilyen kontrából gól is született, nem is akármilyen; Migh Tamás zseniális érzékkel vette észre,
hogy a hazai kapus kint áll a kapujából, és mintegy 35 méterről átemelte őt. (1-3)
Sokáig nem örülhetettünk a 2 gólos előnynek, azonnal érkezett a szépítő találat; Döbrentey volt
másodszor is eredményes, gyakorlatilag lemásolva első találatát. (2-3)
Izgalmas véghajrának néztünk elébe, ahogy mondani szokás, „kettészakadt” a pálya, ennek
köszönhetően akadtak lehetőségek mindkét oldalon, de gólt ismét Csongrád-Csanád válogatottja
szerzett; Egy nagyszerű baloldali támadást követően Laukó Tamás adott középre, Migh Tamás
támadta a labdát, és a kapus keze között fejjel a hálóba juttatta azt. (2-4)
Az eredmény már nem változott, Csongrád-Csanád történelmi győzelmet aratott Bács-Kiskun ellen.
A mérkőzést követően nagy volt az öröm a vendég öltözőben, az idősebb játékvezetők próbálták
átadni a fiatalabbaknak, hogy ez valójában mekkora siker is volt.
Ez egy igazi csapatmunka volt, mondhatni a szív diadala, a srácok nagyon odatették magukat.
Ahogy az már lenni szokott, következett a jó hangulatú vacsora, a két elnök (Holczimmer Andor és
Kalmár László) köszöntötte a csapatokat, gratuláltak a teljesítményükhöz, és reményüket fejezték ki,
hogy még sok-sok évig folytatódni fog ez a hagyomány.
Az este további része remek hangulatban telt, mentek a sztorizgatások, ismerkedések.
Gratulálunk mindkét csapatnak!
Szép volt, Csongrád-Csanád!
