Játékvezetőink testközelből X.

Tihanyi Gábor kollégánk már 8 éve része a Csongrád-Csanád megyei játékvezetőknek. Ebben a hónapban most őt fogjátok kicsit közelebbről megismerni.

Szia Tihi! Zavarhatlak egy kicsit?

Szia! Persze.

Ebben a hónapban téged jelöltek a hónap játékvezetőjének. Pár kérdést szeretnék feltenni neked. Miért lettél játékvezető?

Szeretem a futballt, mindig is az életem része volt. Sajnos volt egy-két kisebb sérülésem pályafutásom során, és a későbbiekben a munkahelyi elfoglaltság miatt is kevesebb időm lett, ezért – mikor megláttam a hirdetést – egyből jelentkeztem is a tanfolyamra.

Kik azok a személyek, akik segítettek neked az évek során?

Mindenki segítőkész volt, mivel a szentesi csoporthoz tartozom, ezért leginkább őket tudnám kiemelni. Közülük is Samu Lacit, Bartucz Ferit, Szeles Ádit, Lovas Lacit és Lászlai Robit. Bármilyen problémám volt, hozzájuk bármikor fordulhattam.

Ha jól tudom, már 2012 óta köztünk vagy. Mi motivál ennyi idő után is?

Szeretek a pályán lenni, szeretem a légkört, a közeget, a játékvezetést. A kezdeti nehézségek ellenére is megszerettem ezt a hivatást. Mondhatni szenvedélyem lett.

Volt-e esetleg egy rosszul sikerült mérkőzésed? Ha igen, ezeket hogyan tudtad feldolgozni?

Volt, de nem mondom, hogy rossz szájízzel emlékszem vissza rá. Gyorsan túl kell esni a kudarcon/rossz döntéshozatalon. Tanulni kell a hibákból, és később nem elkövetni ugyanazokat a hibákat, inkább előnnyé fordítani azt, ami hiba volt. Amit így kiemelnék, az első Megye III-as meccsem; Csongrád játszott Ópusztaszer ellen, én voltam a játékvezető, Szeri Tamás és Balázs Erika segítette a munkámat, és Szekeres Károly volt az ellenőr. A mérkőzés kb. 16. percében majdnem elkövettem egy műhibát, amit szerencsére asszisztensem jelzett felém, és elkerültük a kellemetlenségeket, de ezután megbomlott a rend. Kicsúszott a kezeim közül a mérkőzés. Ezután abba akartam hagyni a játékvezetést, pedig még igazából el sem kezdtem, de az öltözőben a többiek biztattak a folytatásra.

Mi a legemlékezetesebb momentumod a pályafutásod során?

Minden mérkőzés emlékezetes valamiért, de nem is a mérkőzés, hanem úgy egészében minden: meccs előtti előkészületek, kocsiban zajló társalgás, mérkőzés kielemzése egy kávé társaságában. Ami számomra nagy élmény volt, az első Megye I-es mérkőzésem 2015-ben; Szőreg játszott a Szeged 2011 ellen, Szeles Ádám és Samu László közreműködésével vezettem le a mérkőzést.

Ha jók az információim, akkor az igazságszolgáltatásban dolgozol. Nehéz összhangba hozni a munkát, a családot és a játékvezetést?

Nagyon nehéz! Sokszor a hétvégén munkahelyi elfoglaltságom miatt nincs időm semmi másra. Van, amikor éjszakai műszakból megyek mérkőzésre, ilyenkor keveset alszom, és jobban kell koncentrálnom, de szerencsére rugalmas főnökeim vannak, és megoldható egy-két szabadsággal.

Hogy érint a krízishelyzet? Hiányoznak a mérkőzések?

Nagyon rosszul érintett. Éppen a múltkor beszélgettünk a többiekkel, hogy kinek mennyire hiányoznak a meccsek. Nekem – személy szerint – nagyon.

Annak ellenére, hogy hétvégente nem a focipályán tevékenykedsz, szoktál edzeni?

Ahogy időm engedi, próbálok minél többször mozogni, de sajnos a munka mellett nem olyan könnyű megoldani, de heti egyszer mindig eljárok focizni a haverokkal, és ha időm engedi, akkor eljárok futni is.

Szerinted milyen egy jó játékvezető? Ki a példaképed?

Határozott, a döntéseit is határozottan és következetesen hozza meg, valamint nem befolyásolható. Kedvenc játékvezetőm Cakir, de az ismeretségi körömben felnézek még Bartucz Ferire, Szöllősi Ferire is. Sokan állítják, hogy minél magasabb egy játékvezető, annál jobb, hamarabb elfogadják őt. Ezt megcáfolva, mindketten alacsony termetűek, és sikerült kivívniuk a tekintélyt.

Szerinted miért érdemes belekezdeni ebbe a hivatásba?

Minden mérkőzés egy kihívás. Nagyon sokat tud az emberhez hozzárakni. A pályán megtanul az ember különböző készségeket, mint például a konfliktuskezelés. Legjobb az, ha valaki viszonylag fiatal korban kezd neki, mert ilyenkor van előtte jövő, hogy akár a legnagyobbakkal együtt menjen mérkőzésre.

Köszönöm szépen, hogy időt szántál az interjúra! Jó felkészülést és egészséget kívánok!

Én köszönöm a megtiszteltetést! Jó egészséget! Szia!