Immáron 14 éve, hogy az ország 19 megyéjének és Budapest Játékvezetői Bizottságainak válogatottjai az év elején összemérik tudásukat kispályás fociban. A fesztivált minden évben sok felkészülés és nagy várakozás előzi meg. Megyénk válogatottja tavaly is már hónapokkal korábban elkezdett felkészülési mérkőzéseket játszani, hogy Fülöp Zoltán és Fodor Lajos csapatvezetők megtalálják a legideálisabb összeállítást az országos megmérettetésre. A főpróba Zombán nem sikerült tökéletesre, de majd talán az előadás…
A precízen megszervezett pénteki utazást az élet felülírta, mert az egyik autót már Szegedtől nem messze, műszaki hiba miatt le kellett cserélni, de Inárcson már együtt volt a csapat, Miskolcra is együtt érkeztünk. A miskolc-tapolcai Hotel Park lett a pihenőhelyünk három napra. A szobák elfoglalása után Kalmár László és Szekeres Károly hívta meg a csapatot a szerencsés megérkezés alkalmából egy-egy hazai pálinkára és itt ragadta meg a csapat az alkalmat, hogy köszöntse az újonc Bálint Dánielt. – Dani 2017 nyarán, a zentai gimnáziumi tanulmányainak befejezése után kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen és csatlakozott a Csongrád megyei játékvezetőkhöz. 2014-ben -16 évesen- tette le a játékvezetői vizsgát a Vajdaságban, 2018 őszén a Csongrád-Makó mérkőzésen mutatkozott be a megyei I. osztályban.
A vacsora elfogyasztása után a szobákban még egy ideig mentek a sztorizgatások, de a következő napra gondolva mindenki időben nyugovóra tért.
Szombaton az első mérkőzés előtt Kővári Róbert a Stone Net Kft tulajdonosa átadta cége támogatását, a hagyományos szegedi színű –kék-fekete- szerelést. Csapatunk támogatóját Fülöp Zoltán és Fodor Lajos személyes kapcsolatának köszönhetjük. Zoli, Lajos és Robi, KÖSZÖNJÜK! Robi az elkövetkezendő két napot is velünk töltötte és szorított csapatunk sikeréért.
Az első nap első mérkőzését a tolnai tornát megnyerő Fejér megye válogatottja ellen vívtuk. A papírforma nem nekünk kedvezett, de ez a játék képén nem látszódott. Méltó ellenfélnek bizonyultunk, két gólos hátrányban még a –korábban keveset gyakorolt- vészkapusos játék is eredményesnek bizonyult. A végére aztán sajnos a várt Fejér megyei sikert hozta a mérkőzés.
Javíthattunk Pest megye ellen, aki mindig nehéz ellenfél volt. A 10. percben már három gólos hátrányban voltunk és minden mindegy alapon jött a vészkapus –Halász József- és elkezdtünk játszani. Szórakoztató, látványos, izgalmas játékot hozott az utolsó 6-8 perc és megmutattuk, hogy még velünk is számolni kell.
Somogy megyét ismertük, találkoztunk velük tavaly is és néhány héttel ezelőtt a zombai tornán is legyőztük őket! Most viszont a szerencsének és a vészkapusos játéknak is köszönhettük a döntetlent.
Az utolsó mérkőzés előtt ment a számolgatás, de Elnök Úr kiadta az utasítást: „győzni kell, a legerősebb csapattal kell a pályára lépni!” Mindvégig kiegyenlített a mérkőzés, a végén már megint a „megszokott” vészkapusos játékot játszottuk és a szerencse is velünk volt! Öt másodperccel a vége előtt szereztük a győztes gólt! Nem várt izgalmakat hozott a nap vége, és ekkor még nem is tudtuk mi vár majd ránk vasárnap.
Az esti Gála vacsorán kisorsolták a vasárnapi nap párosítását, először a házigazda Borsod megye csapatán kellet túljutni. Tavaly a 9. helyért vívott mérkőzésen legyőztek bennünket.
A vacsora elfogyasztása után a napi teljesítmény egyeseket arra sarkallt, hogy nótára fakadjon, dübörgött a hangfalakból az „ A szegedi csikós…”, mások inkább táncra perdültek. A vacsorát követően ki így, ki úgy érkezett a szállásra (gyalog, taxival), de reggel mindenki fitt és készül az újabb megmérettetésekre.
Két mérkőzést kellett vívnunk a záró napon, az elsőt Borsod-Abaúj-Zemplén megye ellen, a másodikat a kilencedik helyért pedig Tolna megye ellen. Mindkettőt büntetőkkel és Szabó László kapus főszereplésével hozzuk.
Az előző kétévi 10. helyezések után egyet sikerül előrébb lépnünk és a Sípmester Fesztiválok történetében 3. legjobb eredményünket értük el. Sok jó mérkőzést játszottunk és szurkoltunk végig, köztük a Bács-Kiskun megye és Budapest által játszott rendkívül izgalmas és színvonalas döntőt, melyből a társ megyei válogatott került ki győztesen, ezzel megvédve a tavalyi címüket.
Ezen a hétvégén a közel 250 játékvezető megmutatta, hogy nem csak a sípot és a zászlót kezeli nagy rutinnal, hanem a labda bűvöléséhez is ért. Játékvezetők vezettek játékvezetőknek és itt is fordultak elő tévedések, de reklamálást alig-alig észlelhettünk, súlyosabb sportszerűtlenségre pedig egyetlen példa sem volt. Rengeteg szórakoztató történetet hallottunk és újabb barátságok kötődtek. A csongrádi csapat tagjai a lelátókon pedig már megkezdték az ötletelést, mert a jövő évi budapesti megmérettetést követően 2021-ben Szeged látja vendégül a XVI. Sípmester Fesztivál résztvevőit.
Értékelések:
Fülöp István Zoltán, csapatvezető: ” A torna előtt titkon bíztam, hogy esetleg megcsíphetjük a csoportunkban a második helyet. De a mérkőzések alapján nem volt ennek realitása. Nem szeretnék kiemelni senkit, mert amikor kikaptunk a Csapat kapott ki és amikor nyertünk akkor is a Csapat nyert. Ezúton szeretném ismételten megköszönni a Stone Net Kft-nek és Kővári Róbertnek az új garnitúra szerelést!”
Kalmár László, JB elnök: „A torna előtt nem tűztünk ki konkrét célt a csapat elé. Az, hogy a csapat egy helyezést javított a tavalyihoz képest, hab a tortán. Jó volt nézni, ahogyan a csapat küzdött egymásért és többször is felállt. A büntetőpárbajok izgalmait szívesen kihagytam volna, de ilyen a labdarúgás. Rendkívül elégedett vagyok az egész csapat teljesítményével, de kiemelném Tihanyi Gábort, aki mindvégig nagy-nagy szívvel játszott, Halász Józsefet, akinek nem csak a szíve, de az esze is a helyén volt és Szabó Lászlót, aki az egész vasárnapot hozta! Végül, de nem utolsósorban játékvezetői szinten is magasan hoztuk az elvárást, hisz az újonc országos kerettag Kakuk Szabolcs minden mérkőzésen kiválóan bíráskodott.
Facebook megosztás:
